Halomtarjan

Karácsony Sándor és a cserkészet

A búr, a búr a búrkalappal. Valahonnan a gyermekkori emlékeim mélységéből tolakodik elő ez a kissé bohónak tűnő ének, vagy mondóka.  Karácsony Sándor nyilván többet tudhatott róla, vajon hogy került a köztudatba. A búrkalap azonos a cserkészkalappal. Az 1899–1902 között dúló angol-búr háborúban használták a dél-afrikai holland telepesek, akiket a vöröskabátos angol katonák kegyetlenül megtizedeltek. Az egyik katonai parancsnok Robert Boden-Powel ezredes volt. Maeking ostrománál már a korábbi tapasztalataiból kiindulva szervezett tanfolyamot a táborozásból és cserkészésből. Majd ő szervezte meg a dél-afrikai lovascsendőrséget és ezeknek az egyenruhájából származik a cserkészegyenruha többi része is.

Hazánkban is nagy visszhangot váltott ki az angol-búr háború amit az angolok a két dél-afrikai búr (holland) köztársaság területén lévő gyémántbányákért folytattak. A szabadságukért harcoló búrok nagy barátja volt az akkor debreceni újságíró, földesi Zoltai Lajos, ő volt a debreceni búr, aki még nyílt utcán is énekelte a 33. zsoltárt, a búrok harci indulóját.

Boden-Powel tábornok hazatérve 1907 augusztusában rendezte meg egy szigeten kísérleti táborát, maga is részt vett a fiúk életében. A siker elindította Amerikába a cserkészetet. B.-P.-t 1910-ben tartalék-állományba helyezték, így minden erejét a cél szolgálatának szentelhette. A jelvényt az egyik ezred jeléből vette át. Nálunk a sárkányölő Szent György is bekerült a cserkésztisztelet középpontjába.

Magyarországra már igen hamar eljutott a Scouting for Boys Boden-Powel munkája. Az alrikutini Králik László nagybecskereki tanár lefordította és egy részét megjelentette a főgimnázium 1909-i értesítőjében. Őt Trianon után a gödöllői gimnázium tanári karában látjuk. Nem hagyhatom említés nélkül, Nagybecskereken született Karácsony Sándor felesége, az ottani makói születésű, az egyházi irodalomban és több lap szerkesztésében jeleskedő Szalay József református lelkész lányaként.

Itthon megpezsdült az élet. Megyercsy Béla írta: „A magyar cserkész mozgalmat néhai ifj. dr. Szilassy Aladár és csekélységem indítottuk meg 1909 végén és 1910 elején”. Mint Budapesti Református Ifjúsági Egyesület vezetői elindultak tapasztalatokat szerezni a cserkészmunkához. Szilassy Angliában, Megyercsy pedig Németországban és a skandináv országokban járt. Hazatérve szervezték meg az első cserkészcsapatot. A katolikusoknál Sík Sándor állt az 1911-ben születő cserkészcsapat élére. A közös cél elérésének érdekében 1913. június 28-án egyesítő közgyűlést tartottak. „Nagy áldás….hogy a kezdetén azok alapozták meg a magyar cserkészetet, akiknek szívében Isten indította el a magyar ifjúságért való felelősséget. Ebben a gondolatban találkoztak katolikusok és protestánsok.” A KIE részéről Megyercsy Béla református lelkész, a Zászlónk oldaláról Sík Sándor piarista paptanár fogtak egymással kezet, megalakítva a Magyar Cserkészszövetséget. 1913 nyarától Magyarországon csak egyetlen központja volt a mozgalomnak, megvolt minden remény arra, hogy a mozgalom egységét minden tekintetben biztosítani lehet. Az első világháború és a forradalmak után a szétzilált cserkészet vezetői úgy érezték, hogy szükség van a mozgalom újjáalakulására. Az előkészítő tárgyalásokat követően már az 1919. szeptember 31-i közgyűlésen megválasztották az új országos vezetést. Elnök lett Pasca? Árpád ref. főgimnáziumi igazgató. Az egyik társelnök Sík Sándor és Megyercsy Béla pedig az Intézőbizottságban kapott szerepet.

Karácsony Sándor a háború, a csehszlovák megszállás és bolsevista uralom okozta zűrzavaros idők egérútjai után 1919. október 5-én révbe jutott, a Tavaszmező utcai Zrínyi Miklós gimnázium tanári karának tagja lett és mindjárt osztályfőnök is lett az első „A” osztályban. Közismert tevékenységi kényszerét nem gátolta a háborúban szerzett sebesülése mindkét lábán, a későbbiekben legendássá vált az a két bot, amivel segítette mozgását. Azonnal megtalálta az utat a Keresztyén Ifjúsági Egyesülethez, élete végéig nagyon fontos volt a számára ami ott megérintette, „A jó Isten kitudhatatlan végzése szerint december nyolcadikán bemutattak Megyercsy bácsinak. Ezzel a nappal ért véget gondtalan gyermek- és ifjúkorom. Abban a pillanatban, mikor kezet fogott velem, mindjárt be is jelentette rám, személyemre és életemre Jézus Krisztus igényét….Életem és élete által Isten országlása ténylegesen megkezdődött közöttünk.” (A magyarok Istenéből vettem kötelezőn e sorokat, amit 1970-ben ajándékozott nekem az egykori felvidéki regöscserkész dr. Boross Zoltán, ő pedig még Sándor bácsitól kapta ajándékba.)

Nem éppen a kedve szerint folytatódott Karácsony Sándor ismeretsége Megyercsy bácsival. „No menjen le a Csapat Otthonba profosz, nézze meg a cserkészeket. Ezerkilencszázhúszban még nem hemzsegtek úgy a cserkészek úton-útfélen. Alig egynehány hónapja, hogy újra talpra állott a mozgalom s próbálta elfelejteni, hogy a kommunizmus »úttörőkké« akarta őket átpingálni…. Én se tudtam róluk egyebet, mint hogy az Ifjúsági Egyesület földszinti helyiségében esténkint fiúk hancúroznak, másképen öltözködnek…. határozottan magyarázatra lett volna szükségem, tehát nem vagyok cserkészlélek…. Nagyon megörültem tehát, mikor Megyercsy bácsi virágvasárnap táján levitt magával Debrecenbe…. Végre rákerült a sor a cserkészetre is. – Elmegy a kollégiumba kedves profosz és elkéri a tornatermet meg a diákokat az utolsó két óráról holnap délelőtt. A cserkészetnek csinálunk egy kis propagandát…. lefeléjövet elmeséltette vele az úr unalma, hogy társelnöke az országos mozgalomnak…. Másnap aztán megjelentünk a kollégiumban egy-egy hatalmas cserkészliliommal a mellünkön…. oszt hiszitek, hogy én most a cserkészetről fogok mesélni nektek – folytatta Megyeresy bácsi még mindig mosolygósan…. majd a kedves jó tanár úr fog beszélni nektek. És rám mutatott…. Borzalmasan világos volt tudniillik reménytelen helyzetem…. mindjárt az első pillanatban…. eszembe jutottak Mühlbeck Károly fejlécei az Új Időkben, még a háború előttről…. Hogy nem igaz, hogy én a cserkészethez abszolute semmit nem értek. Mert még a cserkészmozgalom legeslegkezdetén jelent volt meg e csúfolódó sorozatban három kis kép. Öltözteti a család a kiscserkészt, majd eltéved szegényfeje, végül verébfészket szed és virágfejeket ver a botjával. Lassankint testet öltött bennem az az ideál, akit eddig is ki akartam szolgálni. Gyermek Őfelsége. Akiről nem koptatta még le a köztünk való tartózkodás a mennyországból hozott Istenfiúság titkos jegyét. Akit az ázsiai öreg elődök is úgy tiszteltek, hogy Táltos Fiú…. Remegve vártam mit szól hozzá Megyercsy bácsi…. – Köszönöm profosz, igazán köszönöm. Bizonyos kérdések az én számomra is ma tisztázódtak véglegesen. Így lettem én cserkész.” (A történet nemcsak a Csucsai Frontban hanem a felvidéki regöscserkészek A Mi Lapunk című losonci újságjában is megjelent, Hogy lettem én cserkész? címmel.)

*Nagyapám szintén mindkét lábán sebesült meg a kárpáti harcokban és esett orosz fogságba 1914 végén. Az oroszok tökéletesen kigyógyították az összezsugorodó lábait. Talán gondosabban kezelték a fogságban mint Karácsony Sándort itthon.

Karácsony Sándor és Megyercsy bácsi a legmélyebb és legszorosabb baráti, sőt mondhatni családi kapcsolatot ápolt egymással, mely csak Megyercsy Béla lelkész 1925. szeptember 30-án Zürichben bekövetkezett halálával ért véget. Karácsony Sándor 1924. december 26-án vette feleségül Szalay Teréziát. Házassági tanúik voltak Zsinka Ferenc és Megyercsy Béla. Szalay Teréz a Budapesti Keresztyén Leányegyesület elnöke, az egyesület tagjai egy külön erre az esküvőre írt karénekkel köszöntötték a Kálvin téri templomban 26-án délután a házasuló ifjú párt. Az egyesület rendszeresen működő Bibliakörrel és egy 36 fős leánycserkész csapattal működött. 1925 novemberében a cserkész Nagytanács Karácsony Sánor véleményét kérte a leánycserkészetről, aki a cserkészet devalvációját vélte látni a leánycserkészet támadásában vagy gáncsolásában. Feltette a kérdést, „mire neveljük cserkészfiainkat ha jövendőbelijük nem cserkészlélek női kiadásban?” Kötelességünk segíteni a leánycserkészetet, csak ez lehet lovagias. Közös vezetés alatt közös munka minden előtt áldozatos, szeretetteljes, igazán keresztyén. A Református Szeretetszövetség Kiss B. Júlia könyvében 23-szor hivatkozik Karácsony Sándorra, aki minden kérdést az Evangélium szempontjából vizsgált. „Nagy kérdés mindig az volt, hogy mit adjunk az ifjúságnak, milyen programmal közelítsük meg és vezessük Jézus Krisztushoz.”

Ez az indíttatás vezette Karácsony Sándort a földesi hagyományok feltárásához, a huszas évek elején gyakori vendég volt a fonóban. Példát teremtett ahhoz, hogy kell a fiatalság lelkét összetalálkoztatni a nép lelkével, így született meg a Lányok ülnek a fonóban népies jelenete, aminek megjelenítéséhez nem kell okvetlen cserkészparancsnoknak lenni. Ezt még 1945 után is méltányolták, s ajánlották az ifjúság számára a benne levő dalokkal. Gergely Ferenc írja A magyar cserkészet történetében, az igazi népdalt csak Karácsony Sándor csapata ápolta csupán. Emlékezések és egyéb források szerint is az ő köréből indult a regösség orszáhódító útjára. 1922 nyarán a dunavecsei cserkészvezető és régész táborban énekeltette meg először magyar népdalokkal a résztvevőket. Az 1. számú cserkészcsapat Karácsony Sándor hatására „Határozottan Ady, Bartók, Kodály, Móricz a folklór és az etnográfia nyomán haladt.” Nyaranta Földesre vitte diákjait cserkészeit és nekivágtak „a falu felfedezésének és támogatásának.” „Innen nőtt ki a cserkész-regös mozgalom.” Lükő Gábor és Morvay Péter elmondása szerint Földesen találkoztak és futballoztak a Felvidékre szakadt Boross Zoltánnal, aki nagyszülei látogatására jött Földesre 1925 nyarán. A pozsonyi egyetemen az alig egy hónapja alakult Szent György Kör (regös)cserkész csapat tagja. Példaképeik Ady, Móricz, Szabó Dezső. 1926-ban indította el Balogh Edgár Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarlakta falvaiba a regösjárásokat. Az őket meglátogató Móricz Zsigmond a Gyalogolni jó című írásával köszöntötte a felvidéki cserkészeket a losonci Mi Lapunkban. A Szent György Kör a körülmények

hatására, különösen a csehszlovák hatóságok magyarellenes akadékoskodása miatt balra tolódott, a falujárásokat csak Ruszinszkóban engedélyezték. 1928 augusztus 3-tól  nyílt meg a gombaszögi tábor. „A zöldliliomos Szent György Kör-Cserkészlobogó lengett a 16 méter magas zászlórúdon, az őrsi zászlók egyik oldalán pedig az őrs tájneve volt olvasható, a másik oldalán pedig a regösök és a Szent György Körök pirossal kivarrt jelvénye a Sarló.” Napjainkban hagyományszerűen rendezik Gombaszögön a felvidéki magyar kulturális seregszemlét. „Egyesek elismerően – mint Masontársaikról – nyilatkoztak a szlovenszkói magyar cserkészdiákok marxista áramlatokkal is emlékező Sarlós-mozgalmáról, mások egyvonalban küzdőket láttak bennük. Makkai Sándor erdélyi református püspök A Mi Lapunkban helyeselte az ifjúság törekvéseit. Ugyanott Karácsony Sándor adta közre Hogy lettem én cserkész írását. Boross Zoltán a Szent György Körről és a Sarlósról gyűjtött könyvtárnyi anyagát 1949-ben a lakosságcsere alkalmával mentette Földesre, majd Debrecenbe, amit 1978-ban közvetítettem a Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményébe.

Karácsony Sándor felvidéki vonzódását ismerve, a cserkészszövetségből régi ismerős gróf Teleki Pál közbenjárására néhány hetes felmentést kapott a Magyar Tudományos Akadémia szótárgyűjtő munkája alól, hogy a cseh megszállás alól felszabadult területeken Kassán, Komáromban, Losoncon, Szencen, Galántán, Tornalján, Érsekújváron, Tornán, Léván, Rimaszombatban…. előadásokat tartson és a vezetőséggel megbeszéléseket folytasson, erősítve a nemzetbiztonságot.

Mivel vészesen fogy a számomra kiszabott idő, a Karácsony Sándor családja kezében lévő, az 1942-ben debreceni egyetemi tanárrá való kinevezése alkalmával készült életrajzához fordulok, amiből a változó körülmények miatt a 40-es évek végén, egyes részeket kitörölt, néhány szótaggal pedig kiegészített. A cserkészmunkájába így nagyvonalúan beletekinthetünk: „Csapatparancsnoka volt egy évig a VIII. ker. gimnázium, 2 évig az 1. számú BKIE, 4 évig a 10. sz. központi kísérleti, 2 évig a fasori református egyház 270. sz. Hajnal cserkészcsapatának. Jelenleg cserkésztörzstiszt. 8 éven át országos elnöke volt a Magyar-Cserkészszövetségnek. Erről a tisztségéről kifejezetten azért mondott le, mert kényszeríteni akarták rá, hogy zsidó cserkészeit zárja ki csapataiból, illetve osztassa be őket u.n. »zsidó« csapatokba. Egyik megalapítója s 2 éven át tiszti tanfolyam-vezetője volt a protestáns cserkésztisztek »Ichthütz« munkaközösségének. Mint Szövetségi Társelnök a sajtóbizottságnak volt elnöke, sajtó alá rendezte a Cserkészvezetők Könyve III. kiadását, a 101 Magyar Népdalt. A tiszti tanfolyamok, tiszti táborok, tábortüzek szellemének kialakítását tekintette missziójának a magyar cserkészet szolgálatában. Különösen pedig és elsősorban a cserkészet magyar szellemmel telítését. A parasztdalkultusz, a falucserkészet, az u.n. regös mozgalom és a nemzeti munkatáborok kezdeményezői között volt.

a. TÁBORTÜZEK. Először daloltat rajtuk magyar parasztdalokat, adat elő alantas tréfák helyett klasszikusokat: Aristophanest, a Szentivánéji álom kézműves jelenetét, Cyrano párbaját, az Ember tragédiája transzcendens színeit, a három első és az utolsó színét; a régi és klasszikus magyar irodalom gyöngyeit szavaltatja és bemutatta az erdélyi költőket.

b. FALU CSERKÉSZETE. Rádióelőadást tartott A CSERKÉSZET ÉS A NÉPLÉLEK címen. (1928. nov. 10.) Az 1. sz. BKIE őrsvezetőit elvitte a magyar alföldre s időrendben először ők alakítottak parasztfiúkból cserkészcsapatokat 1922 nyarán Kabán, Püspökladányban, Földesen, Berettyóújfalun. Ugyanők még abban az évben őrsvezetői tábort tartottak Budaörsön a bihari és hajdú parasztlegények számára. Ezek a csapatok máig megvannak s maradtak, az akkori őrsvezetők családos emberek, a cserkészet megszüntéig tartották az 1. sz. csapat cserkészeivel az összeköttetést.

c. REGÖS MOZGALOM. Azt, hogy a cserkészetnek ismerni és szolgálni kell a falut, az első regös tisztitábor próbálta népszerűsíteni s a REGÖS KÁTÉT irodalmi formába önteni. Példát rá az 1. sz. csapat rádiószereplése mutatott. A tiszti tábort vezette, a Kátét szerkesztette, az 1. sz. csapat rádióműsorát is összeállította. (Megjelent GERGELY BÁCSI LEVIZITEL címmel.) A lemondása után ez a mozgalom, sajnos letért eredeti helyes irányvonaláról és engedett a nacionalista szirénhangoknak. A regös mozgalom vezetője Morvay Péter, valamint az erdélyi vezető Jánossy Sándor gyermekkora óta tanítványa.

d. „Nagy tábor. ….MUNKATÁBOR. 1922 június vége július elején (abban az időben enormisan nagy számú) mintegy 260 vidéki cserkészt koncentrált az 1. sz. BKIE cserkészcsapat, hogy a cserkészetet nemzeti munka, a cserkészeten túlmutató nagyfeladat szolgálatába próbálja állítani. Dunapentelén a Nemzeti Múzeum régészeti osztálya ásatási munkálatokat végeztetett velük, avar sírokat tártak fel. Első kísérlet volt ez akkor arra, önmagának kedveskedő társaság-e a cserkészet, vagy önzetlen, másokért végzett munkára is képes. Ennek a tábornak szervezője, ideológiai megalapozója és szellemi vezetője volt.”

1941-ben a cserkészet Teleki Pál halálával elveszítette legfőbb támaszát. Kisbarnaki Farkas Ferenc tábornok irányításával a cserkészet militarizálása lett a legfőbb szempont. 1945 után e vádak nyomán a Cserkészszövetséget is feloszlatták, hiába próbált mintegy 300 csapat újraindulni. 1946 márciusában megalakult Haladószellemű Cserkészvezetők Munkaközössége és a Magyar Demokratikus Cserkészszövetség nevében, Karácsony Sándor július 20-ra alakuló közgyűlést hívott össze, ekkor még Rákosi Mátyás is benne látta az ifjúság nevelésének zálogát. Két nap múlva megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, Karácsony Sánor lett az elnöke. Jánosi Sándor és Färber József vállaltak vezetőszerepet. Megkapták a Magyar Cserkészszövetség vagyonát és a zsidó csapatok is visszakapták tulajdonukat. Az egyházi jellegű csapatoknál felmerült ellentéteket Sík Sándor és Karácsony Sándor elsimította. Erre emlékezve beszélte el nekem Galambos Ferenc (Ireneusz Atya), hogy semmi ellentét nem volt a katolikus és protestáns cserkészek együttműködésében. Gróf Teleki Géza kultuszminiszter atyjára emlékezve igyekezett a sorokat rendezni, Célul tűzték ki, hogy a szélsőségektől megőrizzék a cserkészetet. 1947 májusában Bernadotte svéd főcserkész a Hárshegyi Tábort is meglátogatta, ahol a franciaországi Béke-Jamboree-ra készültek. Karácsony Sándor A magyar cserkészfiúk sorozatából már csak a Demokrácia és cserkészet jelent meg, a többinek csak a címét ismerjük: Világnézet és cserkészet, Cserkészet és kultúra, A cserkészet és a néplélek és Az öregcserkészet. Az 1946-ban megjelent Magyar ifjúság című kötetét már 1944-ben összeállította, ebben bőven értekezik a cserkészetről. 1947 végén egyre erősebb nyomás érte a cserkészeket, novemberben már megalakítottak egy Cserkész-Úttörő Bizottságot, ezután a cserkészet alapelvei, főleg a valláserkölcsi nevelés teljesen háttérbe szorult, elenyészett. Karácsony Sándor lemondott. 1948-ban megtörtént a Cserkész Világszövetségből való kilépés s ezt követte az úttörő-mozgalommal való egyesülés.

Még annyit, hogy 1949 december 7-én a párt javaslatot tett Karácsony Sándor egyetemi tanár leváltásáról: „Narodnyik, misztikus szektáns filozófus, protestáns klerikális. Igen szuggesztív ember és ideológiai zavaraival komoly kárt okozhat az ifjúság körében.” Ezzel itthon hosszú időre megszűnt a cserkészet, mely csak a rendszerváltás után születhetett újjá. A protestáns ágat Karácsony Sándor szellemében Morvay Péter és Bodolay Géza szervezte, engem is felszólítottak: – Zsiga gyere közénk!

Karacs Zsigmond